Újlõrincfalva Község Heves megye déli részén, a Tisza folyó jobb partján elhelyezkedõ, a térség egyik legkisebb települése. A település az 1878-as nagy tiszai árvíz után Lõrinc nevû püspök kezdeményezésére települt ki a mai helyére.
A régi települési hely víz alatt van, hisz a Tisza-tó kialakításakor az egész területet elárasztották, s így alakult ki Magyarország második legnagyobb összefüggõ vízterülete, mely a gazdasági tevékenységen túl igen alkalmas turisztikai célok megvalósítására.
A település a rendszerváltás elõtt társközségként mûködött Poroszló községgel közös tanácsi rendszerbe. A nagy összevonások és központosítások odavezettek, hogy a közel 600 fõt is számláló településbõl 1990.évben 256 fõ lakosa volt. Megszûnt az önállóság, az iskola, az óvoda az egyetlen munkahelyet biztosító és jól gazdálkodó önálló szövetkezet. A rendszerváltást követõen az önálló vezetéssel és önálló gazdálkodással felálló képviselõtestület igyekezett bepótolni a közel húsz éves hátrányt, elmaradást. Elindult a település infrastruktuális fejlesztése / telefon földgáz. Szennyvízhálózat, utak, járdák és a közvilágítás korszerûsítése./
Ma elmondható, hogy településünk teljes körû infrastruktúrával, az információt biztosító internetes háttérrel rendelkezõ állampolgár barát településsé vált. A közmûveken felül igyekeztünk a lakosok lelkivilágán is javítani, segíteni. Olyan kulturális és egyébb programokat szerveztünk, amely érdeklõdõvé tette a lakosságot, s lassan kinõtték a közügy iránti közönyt, vágytak egymás társaságára, a közösen eltölthetõ baráti, családi rendezvényekre. A falu lélekszáma folyamatosan gyarapodott, az önkormányzat azon dolgozott, hogy minél kedvezõbb feltételekkel tudjanak a fiatalok és az ide letelepedõk lakást építeni. A megélhetési lehetõségüket megtalálni. A munkanélküliség ellensúlyozása sajnos nem nagyon valósult meg. Nem telepedett le új munkahely, inkább a korábbiak is felszámolásra kerültek/ gabona tároló, szövetkezet/. Ezért az önkormányzat igyekszik minél több embert bevonni az állam biztosította foglalkoztatási lehetõségbe.
Az iskola és óvoda Poroszlóval közös fenntartású intézmények, illetve körjegyzõségben intézzük az államigazgatási ügyeket is. Az idõsebb korosztályról Gondozási Központ és falugondnoki szolgálat fenntartásával gondoskodunk. Különbözõ pályázati pénzek ésszerû felhasználásával igyekeztünk a faluképet javítani. A közintézményeink rendbetételén túl létrehoztunk egy emlékparkot, mely a község kitelepedésének 116.évfordulója alkalmából készült.
Környezetvédelmi alaptámogatással a régi anyagbánya helyén Jóléti-tó Szabadidõ központ megépítésére került sor. Ez az objektum lehetõséget biztosít a településre látogatók részére, hogy kulturált körülmények között szórakozhassonak, horgászhassonak.
A Tisza part folyamatos kiépítés alatt áll. A 145 telekbõl álló várhatóan rövid idõ alatt üdülõterületté alakítandó rész a maga háborítatlanságával, csendjével a horgászok és csendes turizmust kedvelõk felkapott helyévé válhat. A turisták, horgászok jobb kiszolgálás érdekében csónakkikötõ megépítése van folyamatba az úgynevezett MAGYARADI lejárónál.
Bízunk abban, hogy az idelátogatók kihasználva ma már a településen is rendelkezésre álló szálláshelyeket jól érzik magukat és törzsvendégei lesznek településünknek.
